2011. szeptember 13., kedd
Zokogva estem össze a zuhany alatt,
Hisz mérhetetlenül éreztem fájdalmadat.
Most könnyedén eldobnám az életemet,
De tudom jól, hogy Te nem ezt érdemled.
Úgy érzem mintha a világ összeesküdött volna ellenem,
Bár ezt a sok szenvedést mind én tettem.
Drága Szerelmem Te vagy az Életem,
Bocsáss meg nekem csak ezt kérem.
Könyörögve kérem e versben,
Hogy miattam ne legyen Benned egy csepp fájdalom sem.
Talán nem érdemellek meg Téged,
Bár nekem adott a végzet.
Az Életem Értelme vagy,
Te engem el sose hagyj!!!
Megértés most ennyi amit kérek Tőled,
Mert hidd el nekem Soha nem elég Belőlled.
(Főzök,mosok,takarítok,
Mint egy háziasszony úgy csinálok.
De ha egy kevés szabadidőm akad,
A Te nyuszikád mindig Nálad marad.
Nem tudom ezzel a versemmel felolvasztom-e a jeget,
De ha nem, hát írok mégegyet:$)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése