2012. február 11., szombat

Valamiért az első pillanattól tetszett.Valamiért minden egyes alkalommal mikor elsétált mellettem megremegett a szivem pedig még csak a nevét se tudtam.Most meg minden szünetben fel-alá járkálok mind egy elmebeteg,hogy hátha láthatom őt,hátha ő is észrevesz és megérzi amit én.De nem,nem és nem.Csak egy egyszerű ,potolható lányt lát,aki még csak a mosolyát sem érdemli meg, nemhogy a szeretetét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése