..Minden ember csak néz rám bután, én meg csak futok, futok az álmaim után.. !
2011. október 29., szombat
...Van aki felnéz rám, és van akinek csak egy jelentéktelen senki vagyok! Van, aki az életét adná értem, és van aki még csak a nevemet sem tudja..! Akadnak olyanok is, akiknek a legrosszabb ellenségük vagyok, de vannak akik a legjobb barátként tekintenek rám..! Sokszor álmodozó, olykor magán kivül orditozó, máskor örökké nevető személy vagyok..! Mikor ki, és kinek mi!
..És ime itt áll a lány, aki bátoritja a félőt, aki megtanitja az örökké bánatost mosolyogni! Aki megmutatja, hogy céloknak és álmoknak igen is lenni kell mindenkinek az életében! Aki nem csak igér, valóra is váltja azokat! Aki szenvedése közepette is meg tudja állni a sirást és boldogan fel tud kacagni miközben a szive ezer darabra törik! És ime itt van, a megállithatatlan, mindenkin és mindenkinek segitő lány, aki soha sem kapta ezt vissza..! Itt áll, egyedül, megtörve és most ő kiáltja: VÉGLEG FELADTAM!
..Időnként szerencsés alkat vagyok, máskor nevetek a saját szerencsétlenségemen! Sokszor magamon kivül orditanám a világnak hogy kapja be, majd később csendesen belenyugszom.. ez az élet! Gyakran álmodozom, gondolkozom úgy, hogy közben semmit sem veszek észre magam körül! Máskor elfelejtem hogyan is kell megélni az álmaimat! Néha amolyan bulizós lány vagyok.. de hamar rájövök, az élet nem csak erről szól! Talán ritka vagyok, igen nagyon ritka..! Hiszen mig mások önzőek, addig én a boldogságom helyett mások életével törődöm! Sokkal inkább jobb embernek érzem magam igy, kicsit furán, kicsit másként mint a többiek! Egy tökéletesen undok világban próbálok tökéletes életet teremteni!
2011. október 24., hétfő
....Nem vagyok egyszerű! Csalódtam már olyan emberben, akiben teljesen megbiztam! Nevettem már a könnyeken és könnyeztem a saját nevetésemen! Ütöttek, álltam.. rúgtak tovább tűrtem és nem ejtett rajtam sebet egyetlen pofon sem! Kitéptem a szivem, és oda adtam annak aki nem érdemelte meg! Máskor olyan elől zártam el azt, aki mindent megtenne értem! Megtanúltam megbocsájtani a megbocsájthatatlant és ....
2011. október 19., szerda
2011. október 18., kedd
Azt akarom, hogy tudd, hogy az esőfelhőkön túl kék az ég, és hogy a mosolyod elég ahhoz, hogy boldoggá tegyél valakit. Hogy az élet mindig megy tovább, és neked is ezt kell tenned. Emlékezz a múltra, higgy a jövőben, de mindig élj a jelenben. Lásd meg a láthatatlant másokban, és hunyd be a szemed a hibáik előtt. Tudd, hogy nem mindenki fog beléd szeretni akit szeretsz, és sokszor fogsz csalódni olyan emberekben, akiktől nem is várnád.. Ennek ellenére azt is tudnod kell, hogy sokan lesznek szerelmesek beléd, és talán ennél is többen fognak csalódni benned. Tudd, hogy amikor szükséged lesz valakire, talán olyan ember nyúl feléd a szakadékba, akiről azt hitted volna, hogy letaszít a mélybe. Remélem, hogy tudod, hogy a mosolyod boldoggá tette a napjaimat és az, hogy megláttad bennem a csodát, erőssé tett. Amikor éreztem, hogy szerettél, az megmentett a sötétségtől. Azt akarom, hogy a Te sötét napjaidon emlékezz arra amit most leírtam Neked. Tudd, hogyha egyszer csak eltűnök az életedből, akkor is örökre a szívembe vésted magad..Soha de soha nem felejtelek..♥

2011. október 16., vasárnap
..És ime itt áll a lány, aki bátoritja a félőt, aki megtanitja az örökké bánatost mosolyogni! Aki megmutatja, hogy céloknak és álmoknak igen is lenni kell mindenkinek az életében! Aki nem csak igér, valóra is váltja azokat! Aki szenvedése közepette is meg tudja állni a sirást és boldogan fel tud kacagni miközben a szive ezer darabra törik! És ime itt van, a megállithatatlan, mindenkin és mindenkinek segitő lány, aki soha sem kapta ezt vissza..! Itt áll, egyedül, megtörve és most ő kiáltja: VÉGLEG FELADTAM!
2011. október 15., szombat
Nem nézlek levegőnek, mert abban minden pillanatban szükségem van... Egyszerűen olyan leszel számomra, mint egy porszem.. Tudni fogom, hogy létezel, de nem leszel fontos nekem.! Hidegen hagysz majd, nem érdekelsz, És még csak eszembe sem fogsz jutni... / De ahogyan a porszem is néha a szemembe kerül, s könnyezem, te is néha még könnyeket csalhatsz a szemembe....
"Újra a régi helyen jártam. Azon a füvön, melyen veled jártam. Néztem egyedül a csillagokat, akárcsak régen a te arcodat. Olyan régen volt már, tovatűnő emlék boldog, vissza-visszatérő kacér kép. Úgy fáztam az éjszaka csöndjében, úgy vágytam ölelésedre, mint még sohasem. Magányosan néztem a csillagokat, s sírva suttogtam: Gyere vissza..."
2011. október 13., csütörtök
Drága osztálytársam saját versei ha tetszenek komizz!!
"Először a szemedbe néztem
Majd a nevedet a szívembe véstem.
És most mindent megtennék érted,
Nem kell mást tenned,csak kérned.
Szeretni foglak én, amíg élek."
"Amit a szívedben kigondolsz,
Virággá sarjad létedben,
Kelyhében ring az élet,
S az éden dalos titkos Szentélyében!!"
"A szív szeret, az ész tudja nem lehet. Így ketten örök ellenfelek. Az ész mér lemond, a szív még remél, ám hiába az okos ész, az érző szív többet ér!! :)"
"Az álmok valóra is válhatnak,
különben a természet nem
ösztönözne minket arra, hogy
álmodjunk."
Jelek, hogy szerelembe estél:Patrik ha olvasod ezt, miattad van itt :D
- Újra és újra elolvasod az üzeneteit
- Amikor vele vagy, nagyon lassan sétálsz
- Amikor vele vagy, úgy csinálsz, mintha félénk lennél
- A szíved hevesebben dobog, amikor rá gondolsz
- A hangját hallgatva ok nélkül mosolyognod kell
- Miközben rá nézel, nem látsz senki mást
- Ő lesz minden, amire csak gondolsz
- Észreveszed, hogy mindig mosolyogsz, ha rá gondolsz
ANNAK ELLENÉRE, HOGY NEM VOLT NÉV EMLÍTVE, RÁ GONDOLTÁL, MIKÖZBEN EZT OLVASTAD..
Most játszom. Mindenkinek és mindenért. Mert feladnám. Mert sok. Mert egyedül vagyok. Mert sírok. Mert fáj. Mert félek. És mégis, menni kell, mindig csak előre, sírva és toporzékolva és eltitkolva, és öleletlenül és simogatás nélkül. Mert ez a szerepem. ahogyan Neked. És Neki. És mindenkinek. Egyre jobban érik bennem a másság utáni vágy. Hogy más legyek. hogy máshol legyek. sírok én is. Egyedül vagyok. Barátok. Ismerősök. Emberek. Látnak. Mosolyognak. És tovább mennek. Sírok én is. És nem látják. Miért nem? Láss bennem mást. Láss belém. Segíts!
"Kételyek...! Igen, mindenki kételkedik! Van aki a legjobb barátjában, van aki a testvérében és van aki másban..! És én?! Én miben kételkedem?! Magamban! Nem tudom, szerethet e engem valaki, elég vagyok e annak akit tiszta szivemből szeretek! Vajon tényleg szerelmes belém, és nem csak azért mondja mert nem akar bántani engem?! Igen..! Én ebben kételkedem..! Félek hogy nem vagyok neki elég jó, félek hogy jön majd egy jobb akiben egy cseppnyi kétely sem lesz.."
2011. október 7., péntek
Nincs is megtévesztőbb dolog, mint egy mosoly. És senki nem tudja ezt jobban, mint azok, akik mögé bújnak. Néhányan udvariasan így figyelmeztetik az ellenségeiket. Néhányan vidám arcukkal tartják vissza könnyeiket. Míg mások ostobán grimaszolnak, hogy elrejtsék félelmüket. Ám van az a bárgyú félmosoly, ami teljesen őszinte. Azok mosolyognak így, akik tudják, hogy a gondjaik hamarosan megszűnnek.
"Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit bármikor képes lennék szeretni,de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni,és nem fogok rád várni. És észreveszem hogy más fiúk is léteznek .A szívem mélyén még mindig reménykedem,de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy,hogy még csak nem is vagy az enyém. Fáj,és nagyon nehéz,de tovább kell lépnem,és most az egyszer nem miattad,hanem magam miatt."
(ezt nagyon imádom :) <3)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)